Üdvözlünk

mindenkit nemtől, kortól, rassztól, vallástól és filozófiai irányzatoktól, nem mellesleg lábmérettől függetlenül!

Ez volna itt a Rosta!

Hogy mi is a a Rosta?

1816/17-ben Bárány Boldizsár kiadta Rosta című lapját, Katona eredeti Bánk bán-jának jó és selejtes részeit kiemelő irományát, melynek hatására az író újradolgozta a nagy sikerű művet. Nem mellesleg egy rosta (szűrő, szita) tökéletes metaforája egy kritikai oldalnak/blognak.

Hogy mire jó ez?

Célunk ezzel filmek, könyvek, esetleges más művészeti remekek bemutatása. Nagy részben önképzésre, de az olvasó javára szeretnénk minél intelligensebb és ambíciózusabb kritikákat alkotni. Nem feltétlenül aktuális alkotásokkal dolgoznánk, hanem olyanokkal, amelyek kellő monumentalitással bírnak ahhoz, hogy elegendően hosszú cikk készülhessen róluk.

Hogy én ki vagyok?

Mármint hogy KIK vagyunk. Ugyanis itt áll mellettem a képzeletbeli és nyers kreativitással lefröcskölt barkácsasztal másik oldalán kollégám: Sárdi András. Jómagam Mészáros Zoltán volnék, de ki hallott már olyan dologról, hogy egy ember saját magát mutatja be először. A minden tekintetben virágzó és a világ gazdasági élvonalában leledző Magyarország - IRÓNIAVESZÉLY - déli részén, Baja környékén élünk.

Ennyit a bemutatkozásról, és most jöjjön az első kritikánk, a Csillagpor:

 Történet:

Tristan Thorn a Fal nevű falu falán túl elterülő misztikus vidékre igyekszik, hogy élete szerelmének Victoria kezének elnyeréséért cserébe egy lehullott csillaggal térjen vissza. Csodálatos véletlen folytán Viharfok ura meghal, és az utódok közti ceremónia tárgya a csillagnál landol, aki nem is annyira egy "átlagos" csillag mint azt bármelyik földi ember sejtené. Ámbár e varázslatos vidéken egy csillag sincs biztonságban, a királyság boszorkányai már a nyomukban is vannak. Szerencsére pár jószívű, épp arra járó utazó szeretett főhősünk segítségére siet, és a film végére kiderül, hogy talán néha az ajándékba szánt drágakő az egyetlen ékszer, amire szükségünk van.

Fantasy-ról:

A Csillagpor egyértelműen fantasy, ez már a leírásból is érződik. Pontosabban egy heroikus fantasy, a főszereplő céljait rakja középpontban, valamint kortárs fantasy, ahol a misztikusság elrejtve jelenik meg a civil emberek tudta nélkül. Egy kis low fantasy is megjelenik a falon túli misztikus világ képében.

Nos, mind tudjuk, hogy egy fantasy történet akárhogy kinézhet, az alkotó kénye kedve szerint teremthet lényeket - ha a már készen kapottak miriádjaiból nem talál egy megfelelőt sem - olyan tulajdonságokkal ruházhatja fel amilyen épp kell neki és arra a morális oldalra integrálja be, ahol épp hiányzik egy fő- vagy egy mellékszereplő. Ugyanígy teremthető új közeg, új tárgyak, új eszmék, bármi, az épülő mirákulum határait csak az író képzelet szabja meg. Még az eredetileg acélba vésett fizika törvényei is elvethetőek, konvertálhatóak, csupán egy csipet kígyóláb és békakönny, és kész is a repülőfőzet. Természetesen ez azzal jár együtt, hogy az írónak rendkívül körültekintően kell elejtett morzsákban tudtunkra adni a számunkra még érthetetlen részleteket, vagy, bölcsen elfedni, de mégsem úgy hogy az élvezhetetlenné tegye a művet.

A fantasy már mindenhova betette a lábát a konzoloktól kezdve a festészetig, és rend szerint létrejöttek szilárd kapcsolatok. Ahogyan egy tolvaj az ügyességet, hangtalanságot preferálja, ugyanúgy ahogy egy harcos gáláns, erős, megállíthatatlan, egy varázsló pedig a tanulást, az erkölcsi bírálást képviseli, és így tovább. Mindemellett egy boszorkány lehet morálisan a "jó" vagy "gonosz" oldalon, de azt senki nem cáfolhatja, hogy a gonosz boszorkány csúnya... vagy mégsem. Szerintem a fantasy-ban is nagy lehetőség az eleve megteremtett, szilárd jellemek megfordítása. Ezzel a közönség az eleve magyarázatra szoruló, olykor értelmetlen zavarodott világban, az egyetlen szilárd pontot, a karakterek jellegét is elvesztené. Hogy ez miért jó? Igen - ez lehet nagyon-nagy baklövés is, ha a mű nem elég intelligens, és nem szippant be, de ha megteszi, az egész film egy új izgalmas világ megismerése. Gondolok én olyanra, hogy egy troll legyen rendkívül intelligens, egy tűz-démon teszem fel, teljességgel emberbarát, és korát meghaladóan remek költő, valamint a gonosz boszorkány az álcán túl is fiatal, erős, és kevésbé hatalomvágyó...vagy mi.

A Fantasy műfajában, kialakult pár gócpont, bizonyos filmművészeti remekek körül, amik rajongótáborai nem engednek az újabb műveknek, van aki már azelőtt bírálja azokat, mielőtt megjelennek, talán ezért is volt nehéz dolga, és ezért kapott kevesebb figyelmet a Csillagpor.

Amire mindenki várt:

Ez a film hatalmas! Lélegzetelállító, magával-ragadó, intelligens, rendben vannak a karakterek, szerethetőek, rendben vannak a párbeszédek, a poénok mindig ütnek, mindig jó helyen vannak, leginkább az érdeki különbségek miatt,  (mint majd látjátok, a szellemeknél) a látványvilág néhol rendkívül szép és mindezek tetejébe csodálatos a karakterfejlődés, ééés igen, van mondanivalója... de még mennyi.

Mielőtt ezekről szót ejtenénk, el kell mondanom, hogy csupán pár kis apróság kivetnivaló. Nem is kivetnivaló, inkább nem kap elég magyarázatot a műben, és itt az első probléma. A film sok helyen teljesen kerek, és intelligens, de van egy pontja ami nekem fejfájást okozott...(Tudom-tudom a könyvben biztosan le van írva,hogy 's' mint, de...ez egy film) - a fal koncepciója. Ez az a tipikus probléma, amikor az alkotó beletesz egy új(abb) ötletet a műbe, de nem túl körültekintő, nem tudja megmagyarázni. A fal, amin ha átlépsz átkerülsz a titkos, misztikus világba. Na most- ez teljességgel érthető...de. Meddig tart a fal?. Mi van ha átmászol rajta valahol?. Az eleve ott levő emberi területtel mi van?. Mi van ha egy ember megkerüli és visszafelé jön át?. Mi van ha egy repülővel berepülünk?. Megválaszolatlan kérdések, és ami fontosabb, mind ez egy ellenkező oldali lény szemszögéből.

Szereplők:

 A főszereplőt, Tristan Thorn-t Charlie Co[ck]x játssza. Első filmje, de még így is, teljesen elnyerte a tetszésem. Remekül játssza azt a boltos fiút, aki már attól elpirul, ha egy csaj hozzászól. Ő az a tipikus fiú, aki keresi a szerelmet, és mindenkiben az igazit látja. Könnyű vele azonosulni ez miatt is, csupán egy dolog emeli az átlag fölé. Bátor, és komolyan bele mer vágni olyan dolgokba, amik a legtöbb embert feltartóztatnák. Ő tipikus jó fiú. Hűséges, szelíd, kitartó, főhős alkat... nem, nem harcos. Inkább az akit a harcos véd, míg ő elszállítja a gyűrűt Mordorba, mert ő erkölcsileg szilárd ahhoz, hogy ezt megtegye. Hatalmas karakter fejlődést mutat be, az előbb felvázolttól, az igazi, karddal veszélyeztető hősig. Kinövi pénzéhes szerelmét és minden tekintetben felnő, ahogy a mesélő közli is ezt a film elején, miszerint - a történet a fiú férfivá éréséről szól.

Ahhoz, hogy bele tudjuk élni magunkat ebbe a kicsit elnyomottabb, szeretetre vágyó fiú szerepbe, nagy segítséget ad Victoria karaktere. Mind ismerjük azt a pénzéhes kurv*t aki nem szerelmes, csupán tudja, hogy férjhez kell mennie, és ezért a minél erősebb, ügyesebb, menőbb, és főképp gazdagabbat választja, függetlenül, hogy ki az. Valamint még jelen van Humprhey. Ő az a nagy legény, aki ellopja a csajt, megver, elveszi a kajapénzed, kiröhög a méretes rajongó/barát-táborával, mert van neki, és aztán az arcodba röhög, hogy bénán focizol. Ez a két szereplő, segít az elején beleélni magad a főszereplő helyzetébe, aki mindezt - miszerint, ő sehol sincs hozzájuk képest - , és Victoria viszonzatlan szerelmét, egy szánalmas mosollyal lerendezi, és kényelmetlen makacssággal nem tudja felfogni.

Nos, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, Yvaine a főszereplő páros hölgyeménye, a csillag. Claire Danes aki ízig-vérig színész, először a Rómeó + Júliában jelent meg majd a Terminátor 3-ban. Hogy itt hogy szerepel?. Szépnek szép, bűbájosan mosolyog, a főhős mellé való, meg kell menteni egyedül életképtelen, és nem tud este aludni!. Ugyanakkor hogy tölti be szerepét csillagként?. Nem jól. Valóban szép, de szerintem egy csillag földi vetülése sokkal magasztosabbnak kellene, hogy legyen. Már már irreálisan gyönyörűnek. Mint a tündék. Nem? - De. Mindemellett a hangja, az eredeti hangja győzött meg erről. Amikor először halljuk, dühös, és elég ijesztő, ez később elmúlik, de sosem érezzük azt, hogy egy csillaggal beszélünk, még akkor sem, ha épp ragyog a feje, szerencsére ezt magyar szinkron helyrehozta. Nos, hát ez van, én jobban örültem volna, valami ragyogóbb csillagnak. De, ha azt nézzük, hogy, milyen egy epikus hőspáros lány fele-ként. Jó, tényleg jó, és a karakterfejlődés után, már te is mosolyogsz a mosolyától. 

 Stormhold hercegei általában apjuk, a király halála előtt megölik egymást, míg csak egy marad. Nos, ez nem így történik, a király (Peter O'Toole) meghal, és új egy versenyt rendez a hercegek között, aminek célja egy nyaklánc megszerzése. Septimus hercegnek (Mark Strong) tehát előbb kell megszereznie az ékszert, mint életben maradt 2 testvére: Primus (Jason Flemyng) és Secundus (Rupert Everett).  A hercegek közül Septimus  herceg az, akit királynak kívánsz. Határozott, bátor, ijesztő, könyörtelen, ugyanakkor vicces és célratörő és menő a haja. Szépen meg is van a maga kis küldetésével, hogy ő legyen a király,csak hogy útja keresztezi egymást a főhősével, és őt is megcsapja a halhatatlanság szaga, innentől válik azzá a kapzsi, "túl sokat akarok" formává, akit a hátad közepére se kívánsz uralkodónak. Ugyanakkor annyira halál-laza és menő (a film menő jeleneteinek 8/10-e hozzá kapcsolódik), hogy nem lehet nem szeretni, végig neki szurkolsz, leszámítva persze Tristan-t.

 Fontosabb szereplő még Lamia (Michelle Pfeiffer), az öreg, csúnya, gonosz, mosdatlan boszorkány hármas numberone-ja. A gonosz boszorkány, aki megszépíti magát, majd el akarja rabolni a főszereplőt, hogy megölje, és megegye a szívét az örök fiatalságért. Új?. Egyáltalán nem. Nem is baj, itt a kapaszkodó, mert ezt mindenki ismeri. 

És végül az a szereplő, akit mind ismerünk: A gonosz, karizmatikus, ijesztő, mindenki karóba húzó, cápákkal megetető félszemű, falából, rőt szakállú, rettegett kalóz: Robert De Niro, aki igencsak eltér az átlagos kalóz-képtől. Shakespeare kapitány egy anglia-mániás sötét örökséggel megáldott férfi. Itt jelenik meg az amiről beszéltem, a film ad nekünk egy újítást. A rettegett kalóz valójában nem olyan ijesztő, és rideg amilyennek el kell hogy játssza magát, és olykor-olykor elbújik szobájában, hogy hallgasson egy kis klasszikust ,miközben szoknyákban és balettruhákban, kifestett arccal, teát szürcsölget nemi zavarodottságot sejtetően kitartott kisujjal. A léghajó ami befogja a villámokat, egy remek ötlet, és kihasználják a belőle nyerhető majdnem minden pozitívumot. 

Jelen van még a két boszorka, Ferdy a kereskedő, Una, a foglyul ejtett hercegnő, akinek Dunsten hősünk apja, egy "csókkal" fizet portékájáért, valamint kecskék, unikornisok, beszélő csillagok, még több boszorkány, és öreg, bottal veszélyeztető falőrök. Hát igen - ez a Csillagpor.

Látványvilág:

Egy Fantasy filmnek egy teljesen új univerzumot kell mutatnia, új szabályok, új lények, új helyek, és mind ehhez új látványvilág társul. Egy ilyen mű jobb ha szép, mert azzal is magába szívja a nézőt. Ahogy egy gyönyörű vízesést vagy virágos rétet ábrázoló festmény szebb mint egy... egyszerű fa, vagy bármilyen színtelen alkotás, úgy egy varázslatos közeg ,lakás, vagy egy aranyló, fénylő bánya szebb mint egy átlagos szoba és egy átlagos lyuk egy hegy oldalán. A film bennem nem hagyott hiányt ilyen téren. Természetesen nem egy Avatar, de kinek kell az a fajta gyönyörű színpompa, amikor van jó sztori, jó karakterek, szép lányok, menő helyzetek, epikus csattanók, és mellette egy egészen épkézláb látványvilág. Néhol csak ámultam, a zöld lángból felépülő fogadók láttán, vagy a banya-kastély hátborzongató küllemétől. A királyi palota meg egyszerűen szemet gyönyörködtető, és kreatív. Összefoglalva: A film e téren sem hagy hiányosságot maga után, de látszott, hogy nem főként erre hajtott rá. Ja, és nehogy elfelejtsem a levegőben ringó hajókat, a villámaikkal... Már ezért megéri megnézni a filmet.

*[Spoiler rész következik]*

 Ha még meg szeretnéd nézni a filmet, ezt tekerd át!

"Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?"

Remek kérdés, minden esetre egy biztos. Nem, a csillagok nem néznek minket, és ne... senkinek ne jusson eszébe egy erre rákérdező levél beküldése a Királyi Tudományos Akadémiára! Ugyanis Dunsten Thorn megtette, és itt az első öt percben megjelenik az első lyuk a filmben amit nem tudtunk értelmezni. Persze, mondhatjuk, hogy csupán a gyermeki és nem túl okos buksija adta ki ezt az egyedül saját okulására történő kérdést, de miért keretezi kísértetiesen az egész történetet amikor Dunsten Thorn, Tristan, a főszereplő apja az egész kalandról semmit sem fog tudni?. - Ez az első megmagyarázatlan lyuk a történetben, és van még pár:

Második: - Amikor Tristan leláncolja egy varázskötelékkel Yvaine-t, hogy ne szökjön el, míg élelmet szerez, megjelenik egy unikornis, és kiszabadítja... Nos... Ez bonyolult, úgyhogy nagyon figyelj! Honnan jön az az unikornis!? Miért jön az az unikornis?! Miért egy unikornis?!. Nem barátkoztam meg ezzel a résszel.

Miután Tristan rájön, hogy megszöktették a nagyszabású ajándékát, álomba merül. Itt találtam rá a harmadik érthetetlen dologra. - A csillagok figyelmeztetik Tristant, hogy a lány, a nővérük veszélyben van, és segítsen nekik. Tristan meg is teszi, de ez után a csillagok gyermeki makacssággal duzzogva elbújnak a sarokba, és még csak annyit sem mondanak el, hogy Yvaine hamarosan elporladhat, mert átlépi a falat. Ez olyan dolog, minthogy elviszel egy harcost egy nagy vándorútra, hogy megvédjen téged, egyszer megmenti az életed, aztán a többi helyzetben meg már sehol sincs... Nem értem.

A negyedik pont - a film elég furán kezeli a tüzet. Először is, mikor Lamia zöld tüze körbefogja két főhősünket, Tristan, annak érdekében hogy eltűnjenek onnan, könyékig beledugja a tűzbe a Babylon gyertyát. Azon kívül, hogy rendkívül megrendítően, és hősies módon üvölt, nem lesz semmi baja. Nem lesznek égési sérülései, semmi következménye nincs annak, hogy fél keze leégett. - persze, mondhatnátok, hogy a zöld tűz, igazából nem is tűz, hanem a főbanya varázslatának látványa, kivetülése, de akkor miért gyullad meg a gyertya kanóca?. A másik ilyen dolog, amikor az egyik boszorkány Son  Goku-szintű tűzlabdákkal dobálja meg Septimust, de ő csupán puszta kézzel eloltja a kis lángocskákat hátán, vállán és mellkasán. 

Mind ezen felül a film jó, és néhány elég új-keletű dolgot is tartalmaz, ami nekem nagyon-nagyon tetszett. Ilyen például a hercegek koncepciója. A hercegeknek meg kell ölniük egymást apjuk halála előtt, míg csak egy marad. Amíg ez nem történik meg a szellemek egymáshoz vannak kötve, és nem lesznek szabadok, végig a megmaradtak körül legyeskednek együtt. Minden herceg olyan módon, olyan ruházatban, olyan körülményekben (vizesen, felvágott nyakkal, megégve, egy bárdal a fejében) jelenik meg szellemként, ahogy elhaláloztak, ami ugyancsak nevetésre ad okot. Ez az a társaság, aki a feszült pillanatokba is nevetést visz tapsikolásával, megjegyzésével, szurkolásával, és az elégedett morgásaival. És ez nem attól van, merthogy a film nem veszi már magát komolyan, hanem azért, mert a szellemeknek már nincs érdekükben ez az egész, ők már kiszálltak, és így egy teljesen más érdeki körbe, szintre kerültek. Ők simán röhögve végignézik, ahogy a testvérüket felgyújtsák, vagy megölik, természetesen minimális érzelmeket azért produkálva. Valahogy így: (itt látható a tűz érthetetlen gyengesége is.)

A film hatalmas karakter fejlődést mutat be pár perc alatt, ami természetesen a filmben napokat jelent. A főszereplőnk egyre talpraesettebb, okosabb, műveltebb, jobb harcos, és menőbb. A lány egyre inkább ember, megtanul zongorázni, táncolni, és itt már látszik, hogy románc van a levegőben. Ami a másik nagy dolog, és nekem nagyon tetszett, az az a tény, miszerint,egy csillag, minél boldogabb, annál inkább ragyogó a szíve, és a haja is fényleni kezd. Minő véletlenségből, valamiért mindig Tristan karjai közt történik ez. Tekintsétek meg a karakterfejlődést: 

*[Spoiler rész vége]*

Mondanivaló: 

Egy ilyesfajta mű nem filozófiai mű, nincsenek benne mély gondolatok, nincsenek benne mélyenszántó megjegyzések. Egy fantasy mű mostanában nem képes teljesen új mondanivalóval szolgálni, hanem csak a mindenki által jól ismert dolgokat tudja újracsomagolni. Ilyen klisé mondanivalók a filmben:

Legyél önmagad. A kapitány részénél látszódik. Mindig legyél önmagad, azt tedd amit szeretsz, mert akkor boldogabb leszel, és könnyebben élsz, és akik szeretnek azok így fogadnak el. Legyél önmagad, kivéve ha lehetsz egy ultra badass Septimus herceg... Akkor legyél Septimus herceg.

Szerettek, barátok és család nélkül értéktelen az élet. Ezt a boszorkány szövegében találjuk és igen, nagyon is reális. Gondoljunk csak arra, hogy mit teszel először ha valamit elérsz?. Elmondod, eldicsekeded a többieknek,de egyszerűen egy kis szeretet is mindig jól jön az embernek. 

És szerintem a legfontosabb mondanivalója  filmnek az, hogy soha ne add fel, légy kitartó és soha ne adj alább az álmaidnál. Bármilyen alantas boltos fiú vagy, lehetsz hős is, ha képes vagy felállni és útra kelni, ha bátor vagy és nem hátrálsz meg az akadályoknál. Természetesen mindig kell aki noszogasson utadon, aki vagy ami a célt jelentse, de ez csak egy segítség. A főszereplő e téren egy perpetuum mobile (örökmozgó), de inkább csak az a vásári kacat a delfinekkel, mert az egész filmben megvannak azok a bizonyos pontok, dolgok, amik részben elveszik a szabad döntést, természetesen ezek nagy részben az érzelmek.

Éééés, mint minden film, ez is központban taglalja a szerelem, a saját csillag meglelését, ami onnan hullhat a kezedbe, ahonnan legkevésbé várod, és lehet, hogy nem az a nagy Ő akiről azt hiszed, éééés, erről szinte szót se kell szólni, mert egyértelmű, és 1 milllió filmből 1 milllió és fél ezt taglalja főállásban!

Értékeljünk!

Történet: 8/10 - A történet intelligens, véleményem szerint nem vontatott, fordulatos, minden okkal történik, csupán a megmagyarázatlan részek (unikornis, fal, csillagok, stb...) hagynak kivetnivalót maguk után.

Látvány: 9/10 - Magához és a 2007-es évhez - igen, rég volt - elég szép, és nem látni egyetlen egy hibát sem e téren. Amit beletettek az kifogástalan, és szép. 

Szereplők: 9/10 - Mindenki megnyerő, és szeretnivaló, Yvaine is jól el van játszva, de egy csillagot még mindig máshogy képzelek el. A nagy nevek nem hoznak szégyent magukra, bár Gandalf többet is adhatott volna hangjánál.

[Magyar hang] : 10/10 - Nem láttam még olyan filmet, amiben ennyire eltalálták volna a hangokat. A legtöbb hang szinte az eredetinél is jobb. 

Összegzés: 

Nagyon ajánlom mindenkinek, végig fogjátok izgulni, igazából szerintem ha nézed, nézd meg a fantasy kedvelő barátnőddel, ha van olyanod. Nem szégyen a végén könnyezni, vagy mi... 

Itt vannak a linkek Indavideón tekinthetitek meg a filmet 3 részletben, a mi jóvoltunkból, vagy le is szedhetitek máshonnan, ha nem kívánjátok a segítségünk: 

1:  http://indavideo.hu/video/Csillagpor_1_1

2:  http://indavideo.hu/video/3_reszlet_1

3:  http://indavideo.hu/video/3_reszlet

 Köszönjük a megtekintést!

CSILLAGPOR KÖNYV-KRITIKA ERŐSEN VÁRHATÓ!